HTML

Írásaim

Csak írogatok, semmi különös. Néha jól sikerül, de néha nem. Mivel mindegyik az én gyerekem, ezért mindegyiket megtartom. Ami gyenge, az is emlékeztet valamire. Ennyi, én itt, csak én vagyok.

Naptár

2011
<<  >>
jan feb már ápr
máj jún júl aug
sze okt nov dec

Utolsó kommentek

  • GáborMiki: Nem is biztos, hogy kicsi. Sőt, még az sem biztos, hogy lány. Csupa rejtély vagyok mostanában! Örü... (2018.01.17. 22:01) Boldogok, akik . . .
  • Editke Kolozsváry: Szia! Ez megint olyan szép. Azt hittem Kamilla a kislány... (2018.01.16. 19:57) Boldogok, akik . . .
  • delory nadin: Szia Miki! Ugye van megfejtése az erdős személyiségtesztnek? Én is nagyon szeretem az ilyesmit. A... (2017.10.20. 20:16) Egyutas élet
  • GáborMiki: @delory nadin: Szia! Igen igen. Elsőre furcsa volt, de aztán nagyon élveztem. Köszönöm szépen! (2017.05.08. 09:18) A Barna lesnél
  • delory nadin: Szia Miki! Ismét jó volt olvasni a soraidat... Ez pont az, ami velem sosem történhet meg. Egyedül... (2017.05.04. 20:35) A Barna lesnél
  • Utolsó 20

Naptár

2011
<<  >>
jan feb már ápr
máj jún júl aug
sze okt nov dec

2011.11.02. 09:40 GáborMiki

Nini

 Nini, egy csendes háttérszereplő, egy Márai Sándor regényben. "A gyertyák csonkig égnek" egy rendkívüli alkotás. Több olyan emberi kapcsolatról is ír, melyeken jó elgondolkodni. Most két ember egymás iránti érzéseit szeretném kiemelni ebből a műből. Kicsit…

2 komment


2011.11.02. 09:34 GáborMiki

Cyklothymia

 Az mindegy, hogy mi inspirált arra, hogy megírjam ezt a cikket, de valahogy fontosnak tartottam. Sokan küzdenek a depresszió valamely formájával. A depresszió egy nagyon aljas, kegyetlen betegség. Lehúz a földre, mindig a legváratlanabb időben, és rád tapos, beléd térdel, szorít, nyom és várja,…

4 komment


2011.11.02. 09:33 GáborMiki

Az ingaóra

 Mozdulatlan hevert a földön a régi ingaóra. Megálltam egy pillanatra, és megpróbáltam megérteni, megfejteni a sorsát. Csend volt, és csak a szél zenélt kicsit, alig hallhatóan a törött doboz repedéseit zengette. Átfújt az óra dobozán és fájdalmas dallamot játszott az…

Szólj hozzá!


2011.11.02. 09:31 GáborMiki

Őzi

 Már egy jó ideje egyedül éltem, az erdő szélén. A kis falú utolsó házát, ezt a régi parasztházat évekkel ez előtt láttam meg és azonnal beleszerettem. Kisé romos volt, de felújítottam, és otthonná alakítottam. Beletörődtem a magányba, már nem harcoltam vele, nem…

Szólj hozzá!


2011.11.02. 09:30 GáborMiki

Egy emberi mese

 Élt egyszer egy ember, aki valami miatt mindig egyedül volt. Már ő maga sem emlékezett rá, hogy miért, de valahogy így alakult az élete. A ház, amiben élt nagyon egyszerű volt, de belül tele volt az általa megszerzett, összegyűjtött és igen értékesnek vélt kincsekkel.…

Szólj hozzá!


2011.11.02. 09:29 GáborMiki

Az ablak

 Már kislány korában is gyakran volt egyedül. Anya és apa azt hitték, hogy szeretik őt. Apa büszke volt rá mindig. Határozott, ügyes, okos kislány volt, és gyönyörű szép. Apa mindig ezeket látta benne, és a kedvességét, a szeretetét. Mégsem tudta, hogyan kell jól…

Szólj hozzá!


2011.11.02. 09:28 GáborMiki

Egyetlen szín

Szívemnek torz fénye, Mint a nap fénytörése. Csak egyetlen színe, Az jut oly messzire. Csak egy szín. Az, az egy Gyenge, sérült szeretet. Mégis van szív, amit ez, A fáradt fény tart melegen. Megtörve már nem maradt, Ami erő, vagy erős akarat. Belülről szikrázva kifakadt, Mit…

Szólj hozzá!


2011.11.02. 09:27 GáborMiki

Csak egy élet

 Vilmos egy átlagosnak tűnő családapa volt. Nem szeretett kitűnni a többi ember közül. Azt szerette, ha észre sem veszik. Csak egy volt a sok lakótelepi lakó közül. Vilmos egyszerű munkát végzett, egyszerű ember volt, nem kívánt már semmit az élettől. Majdnem mindene meg…

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása