Amikor cikkeket, könyveket, tanulmányokat, magasröptű eszmefuttatásokat látok, amit a szeretetről írtak, mindig hidegrázásom lesz. Persze, hogy nem azért mert nekem nem fontos a szeretet. A szeretet a legfontosabb dolog a világon. Csak éppen nem igazán tudjuk, hogy mi is az.

Valamit érzünk, valamit gondolunk, talán értünk is ezzel az elvont, mégis egyszerű fogalommal kapcsolatban. Az évnek ebben az időszakában bizonyos íróktól mindig megjelenik, a kötelező irodalmi mű, a szeretetről, vagy valami hasonlóról. Mert ilyenkor jobban el lehet adni.
 Megmagyarázzák, a nem érthető, bonyolult, létező, de megfoghatatlan jelenséget. Vagyis ők azt hiszik, hogy ezt magyarázzák. Pedig fogalmuk sincs miről is beszélnek. A szeretet annyira különös, és természetfeletti erő, tulajdonság, érzés, áramló energia, a lét eleme, építőköve –magam sem tudom minek is nevezzem – hogy beszélni sokkal könnyebb a hiányáról, mint magáról a jelenlétéről. Mikor szeretet magyarázatokat hallok, mindig arra, gondolok, milyen vicces is Karinthy Frigyes Magyarázom a bizonyítványom című műve. Ezek elég hasonló alkotások, bár viccesnek nem mondható, mert általában komolyan gondolják a szerzők. Befejezésül valami végkövetkeztetésképpen, olyan megjegyzéssel zárulnak ezek a gondolatok, hogy a szeretet egyfajta szent titok. Oly sokat hallani az ilyen-olyan szeretet jelenségekről, így szeretlek, úgy szeretlek, de tulajdonképpen a szavak mögött ritkán van tartalom. Egy hideg érzéketlen világban a szeretetről tanulmányokat hallani, olyan érzés, mintha egy kopasz embert hallgatnánk arról, hogy a tőle kapható hajnövesztő szer milyen csodás hatással van a hajra, hogy milyen eredményes, és hatékony szer bárki számára. ??? Értem én, csak akkor neked, miért nem segít?
Viszont ez az elvont, nehezen magyarázható tulajdonság, átjárja minden élő, minden elemét. Szinte megfogható, látható, érezhető mozgatórugója a létnek. Hiányától szenvedünk, a jelenléte természetes az életünknek. Jól csak a segítségével, erejével működhet minden, ami létezik.
A Szent Írásban sok megnyugtató kijelentés olvasható a szeretetről: „ a szeretet az egység tökéletes köteléke”, „a szeretetben nincs félelem”, „a szeretet soha nem vall kudarcot” , „a szeretet bűnök tömegét fedezi el”, stb. Tényleg, milyen igaz. Ahol nincs egység, nincs szeretet. Ahol félelem van, ott is hiányzik e gyönyörű tulajdonság. A siker titkai is ebben a – mondjuk ki bátran – természetfeletti erőben rejlik. A kérdés csak az, hogy mi emberek, hogyan tudjuk kimutatni, hiszen ez a lényege az egésznek. Ha csak magyarázzuk, beszélgetünk, mondjuk a fény természetéről, attól még nem lesz világosság. Ha könyveket írok a fényről, hát azzal otthon bajosan fogok tudni világítani. Szóval csinálni kell, nincs más lehetőség. De talán kérdezzük meg attól, Aki a legfőbb forrása, ennek a lenyűgöző tulajdonságnak, hogyan is kell érezni, kimutatni, élni vele! Tényleg, Teremtő Atyánk, Te mit gondolsz, hogyan tudnánk utánozni Téged?