Én vagyok a szó, amit nem hallottál meg,
Sötétben mozduló, képzelt árny-sziluett.
Én vagyok a mélység, a sötét és a fény,
Veled vagyok mindig, hiába menekülnél.
Én vagyok a hideg, a hó, a néma éj,
Te legszívesebben, messzire eltűnnél.
Nem eresztlek téged, a lelkedben vagyok,
Életre keltem, s te vagy, kit el nem hagyok.
Kényszerű szolgálatod, nem telik le soha,
Azért vagyok, hogy életed ne legyen mostoha.
Emlékezz, amíg csak élsz, s ha nem teszed,
Gondom lesz rád, felidézem az emlékeket.
Érts meg kérlek engem, miattad vagyok itt.
Tudod, mit akarok! Téged megvédeni.
Ne kövess el hibát, gondold át, mit teszel,
Erre kérlek én: a lelkiismereted.
Tetszik
0
Utolsó kommentek