HTML

Írásaim

Csak írogatok, semmi különös. Néha jól sikerül, de néha nem. Mivel mindegyik az én gyerekem, ezért mindegyiket megtartom. Ami gyenge, az is emlékeztet valamire. Ennyi, én itt, csak én vagyok.

Naptár

2016
<<  >>
jan feb már ápr
máj jún júl aug
sze okt nov dec

Keresés

Utolsó kommentek

  • GáborMiki: Nem is biztos, hogy kicsi. Sőt, még az sem biztos, hogy lány. Csupa rejtély vagyok mostanában! Örü... (2018.01.17. 22:01) Boldogok, akik . . .
  • Editke Kolozsváry: Szia! Ez megint olyan szép. Azt hittem Kamilla a kislány... (2018.01.16. 19:57) Boldogok, akik . . .
  • delory nadin: Szia Miki! Ugye van megfejtése az erdős személyiségtesztnek? Én is nagyon szeretem az ilyesmit. A... (2017.10.20. 20:16) Egyutas élet
  • GáborMiki: @delory nadin: Szia! Igen igen. Elsőre furcsa volt, de aztán nagyon élveztem. Köszönöm szépen! (2017.05.08. 09:18) A Barna lesnél
  • delory nadin: Szia Miki! Ismét jó volt olvasni a soraidat... Ez pont az, ami velem sosem történhet meg. Egyedül... (2017.05.04. 20:35) A Barna lesnél
  • Utolsó 20

Blogajánló

Archívum

Naptár

2016
<<  >>
jan feb már ápr
máj jún júl aug
sze okt nov dec

2016.03.18. 13:26 GáborMiki

Ha még egyszer. . .

John és Mary egy városszéli kisházban laktak, pár lépésre az erdőtől. Csendes, békés helyen éltek, és igazán irigylésre méltó környezetben. A legnagyobb „bosszúságot” az őzek okozták, mikor lerágták John babérbokrait éjszaka, és reggelre kelve, már csak a tépett kórók meredeztek az ablak alatt. E…

tovább »
Tetszik
0

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása